Nőgyógyászat
Mikor jelentkezzek?
Fontos, hogy az évenkénti szűrővizsgálatokat elvégezzük. Bármikor jelentkezzen amikor fájdalom vagy diszkomfort érzés jelentkezik, vérzési rendellenességet, hüvelyfolyást vagy viszketést tapasztal.
Évenkénti rákszűrés
menstruációs problémák
Viszketés, hüvelyfolyás
alhasi fájdalom
Várandósság lehetősége
fájdalmas szexuális együttlét
fogamzásgátlás tervezése
hormonális változások
SZAKMAI CIKKEK
Endometriosis
Kóros elhelyezkedésű méhnyálkahártya esetén beszélünk endometriosis betegségről, azaz minden olyan esetben, amikor méhnyálkahártya, vagy annak megfelelő szövet található a méh üregén kívül bárhol a szervezetben. Jóindulatú, ösztrogén függő megbetegedés. Panaszokat azért okoz, mert a kóros elhelyezkedésű nyálkahártya követi a normális menstruációs ciklust, ezért a menses ideje alatt ebből a szövetből is véres váladék gyülemlik fel, ami nem tud kiürülni. A folyamat immunológiai reakciókat indít meg, ennek a következményei súlyos összenövések, fájdalom és meddőség lehetnek.
Endometriosis a reproduktív korban lévő nők 5–15%-ban fordul elő, 95%-ban a fertilis életszakaszban Nem szült nőkben gyakoribb. Infertilitás miatt vizsgált nőkben kb. 20-30%-ban, fájdalmas menstruáció, krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált nőknél mintegy 40-60%-ban találnak endometriosist. Menopausaban ritka.
Endometriosis kialakulásának pontos oka ismeretlen különböző teóriák léteznek
Endometrium sejtek a méh üregéből kerülnek az érintett szervekre és ott megtapadnak (implantatio) pl.: Retrograd menstruatio – a kürtökön keresztül a kismedencébe jutnak és implantálódnak a menstruáció során lelökődött endometrium részek
Lymphogen szóródás, haematogen szóródás– nyirokkeringés, vagy a vérkeringés útján kerülnek nem megfelelő helyre a sejtek
Direct ráterjedés: az endometrium sejtek közvetlenül terjednek pl. a méh izomfalába, esetleg orvosi beavatkozás során véletlenül kerülnek méhnyálkahártya részletek az érintett területekre.
Az endometriosis bizonyos elméletek szerint a nyálkahártya sejtek terjedése nélkül helyben is kialakulhat, ha a hashártya sejtjei ilyen irányba átalakulnak valamilyen stimulus hatására.
Az endometriosist megjelenési formái szerint lehet csoportosítani:
Adenomyosis (Endometriosis interna)- ha az endometriosisos elváltozás a méh falában az izomrétegben.
A méhen kívül, de a nemi szervekben megtalálható forma (Endometriosis externa)-ez a leggyakoribb.
Petefészket érintő (ovarialis endometrioma, csokoládécysta): a petefészek speciális cisztája. Folyékony csokoládé szerű tartalmát a menstruációval egy időben a petefészekben felhalmozódó és lebomló vér alkotja. Érintheti továbbá a hashártyát különböző helyeken a kismedencében, a méhnyakat, de a hüvelyt is
(pelvicus peritonealis, retrocervicalis, cervicalis, vaginalis. ).
Az endometriosisos elváltozás ritkán előfordulhat bármely más szervben (Endometriosis extragenitalis) –, (pl. húgyhólyag, bél, tüdő) ezen esetekben a tünetekek az érintett szervre jellemzők, általában ciklusosan jelentkeznek. Ilyen lehet a véres vizelés, véres székletürítés vagy véres köhögés.
Az endometriosis diagnosztizálása nem egyszerű általában. Fontos a kórelőzmény megfelelő felvétele és az árulkodó tünetek megfelelő értékelése. Felveti a gyanút reproductív életkor, családi előfordulás, rövid menstruációs ciklusok, meddőség. Tünetek közül kiemelendő ciklikus fájdalom a menstruáció idején, krónikus kismedencei fájdalom az esetek kb. 50%-ában. Fájdalmas, görcsös menstruáció (dysmenorrhea) endometriosis fennállása esetén 60-80%-ban figyelhető meg. Meddőség a betegek 30-40%-ánál jelentkezik, és kb. a betegek negyede számol be fájdalmas közösülésről.
A betegség diagnózisához ritkán elegendő nőgyógyászati bimanuális vizsgálat. Képalkotó vizsgálatok közül az UH-t alkalmazzuk leggyakrabban. De bizonyos kiterjedt esetekben CT, MRI, esetleg cystoscopia, colonoscopia is szükségszerű lehet.
A sokszor bizonytalan és nem specifikus tünetek és vizsgálati leletek miatt a laparoscopia a legfontosabb és leghatékonyabb diagnosztikus eszköz. Akár néhány milliméteres elváltozások is okozhatnak meddőséget vagy komoly fájdalmat. Ezek az elváltozások a laparoszkópián kívül máshogy nem diagnosztizálhatók biztosan. A tünetek és a laparoscoppal talált kép súlyossága nem mutat szoros összefüggést. A panaszok inkább az infiltráció mélységével mint felszíni kiterjedtségével vannak arányban
A tüneteket okozó endometriosist csaknem minden esetben kezelni kell, ritkán figyelhető meg spontán javulás.
A kezelés gyógyszeres és sebészi úton is lehetséges, de fontos tudni, hogy a gyógyszeres kezelés elsősorban a panaszok enyhítésére szolgál, a betegség megszűnése általában nem várható és a meddőséget sem javítja, ráadásul bizonyos formái komoly mellékhatásokat okozhatnak. A gyógyszeres terápia elméleti alapja, hogy a menstruáció felfüggesztésével a kóros helyen található méhnyálkahártya részletek sem működnek, illetve egy mesterséges menopauza szerű, vagy terhességet utánzó állapot során ezek a kóros endometrium részletek elsorvadhatnak. Választható készítmények: Gestagén túlsúlyos monofasisos fogamzásgátló tabletta, gestagének, danazol, GnRH antagonista készítmények, antiprogesteronok , non steroid gyulladáscsökkentők.
Az endometriosist magát egyedül a sebészi kezelés szünteti meg. A betegek jelentős részénél meddőség kivizsgálása során derül fény a betegségre. Az ő esetükben kimondottan fontos a konzervatív, szervmegtartó kezelés a későbbi sikeres gyermekvállalás céljából. A beavatkozás az elváltozás laparoscopos maradék nélküli eltávolítását jelenti. A laparoscopos beavatkozással gyorsabb a felépülés, kevesebb a postoperativ adhaesio, szövődmény a laparotomiához képest. Az endometriosis kezelése hatékonyabban valósítható meg centrumokban, ahol megfelelő operatív laparoszkópos felkészültség. Különösen igaz ez az endometriosis mélyen infiltráló formáinál, ahol bél és húgyvezető érintettség gyakorta felmerül. Ilyen esetekben sebész és urológus bevonása is szükségessé válhat.